Vrencian Zoltán - írások

Első rész: Az ostrom Karthágót – a világ által elismert legszebb felhőkarcolójával együtt – teljesen körbezárták a római seregek, de nem támadták le a várost. Miközben a karthágóiak, nyolc millió lakossal, benn a védelemre készülődtek, addig a rómaiak – azon kívül, hogy lezárták a földi és a légi közlekedést, és csak az internetet nem vágták le – vasutakat kezdtek a várostól, úgy négy kilométerre, építeni. Az egész világnak közvetítették, magyarázat nélkül, hogy mit csinálnak. A közvetítést azt úgy lehet elképzelni, mint egy bármilyen profi nemzetközi népszerű sporteseményt, azzal a különbséggel, hogy itt nem kommentált senki élőben. A közvetítésben számadatok jelentek meg, a pontos idővel, időjárási adatokkal – szélirány, hőmérséklet, csapadék, stb. – távolságokkal, GPS-koordinátákkal. Mivel az internetet nem vágták Karthágótól, így annak lakosai is láthatták, hogy mire készülnek. A vasutak végállomásainál pedig tüzelőállások kezdtek épülni. A tüzelőállásokra – amik már teljesen körbe...

Séta közben meglátott a földön egy furcsa műanyag virágot gyökerével. Úgy húsz centis lehetett. Milyen furcsa. Ki gyárt le egy műanyag virágot gyökerrel – nézegette. Otthon letette az íróasztalára, és hetekig el is felejtette. Majd mikor átültette az egyik virágát, megmaradt valami földje, megvoltak az üres cserepei otthon, gondolt egyet: a földet belerakta a cserépbe, és beleültette a műanyag virágot. Még meg is locsolta. Gyökeres műanyagvirágról ki hallott még? Nagy meglepetésére a műanyagnak hitt virág növekedni kezdett. Egy hónap múlva a gyökerei már feszítették szét a cserepet. Nagyobb cserepet vett, és átültette azt. A virág csak nőtt. Még nagyobb cserepet vett. Aztán az sem volt elég, mert már egy nagyobb cseber kellett hozzá. Mikor a virág úgy körülbelül egy és fél méteresre nőtt, cserepestől együtt, hirtelen leállt a növése. Az ismerősök, akik felkeresték, furcsállták a műanyag virágát, de ő mélyen hallgatott arról, hogy ez nem teljesen az, aminek látszik. Igen. Műanyagból van...

  Mielőtt a vadonatúj, majdnem futurista, modern vonat beért a bécsi állomásra, a kalauzok végigjárták azt, és tudatták az utasokkal, hogy a vonat öt órát fog állomásozni, mielőtt továbbmegy Párizs felé. Aki gondolja, elmehet city break-re, de ajánlják – nem kötelező –, hogy maradjanak a vonaton, mert a mozdonyvezető azt mondta, hogy egy életre szóló meglepetést tartogat a számukra. Milyen meglepetést? A kalauzok sem tudják, de ismerik a mozdonyvezetőt: érdemes rá hallgatni. A vonat megáll az állomáson, néhány utas, bizonytalanságában a fejét csóválva, leszáll, az ajtók becsukódnak, s akkor megtörténik az, amire senki sem várt. A mozdonyvezető kisiklatja a vonatot, és nekivág Bécs utcáinak! A vonaton kitör a pánik. Mindenki jajveszékel, és könyörög a kalauzoknak, hogy álljon le a vonat, szálljanak már le! A kalauzok is ugyanúgy meg vannak ijedve, mint az utasok. Rádión hívják a mozdonyvezetőt. Az nem válaszol, de a vonat halad tovább az utcákon, mint akármilyen más jármű: betartja ...

Este nézi az üzeneteket, amiket több embernek is elküldött: többen is elolvasták azokat, de nm válaszoltak rájuk, és sokan el sem olvasták. Vette a telefont, és felhívta néhány ismerősét. Senki nem reagált. Nem baj. Majd holnap. Másnap sok nem változott. Egyesek elolvasták az üzeneteit, amiket tegnap még nem, de abszolút senki nem válaszolt. A telefon sem szólalt meg. Senki nem hívta vissza. Még egyszer írt üzenetet mindenkinek. Miért nem válaszolnak? Mi történik? Megharagudtak, vagy valami egyéb történt a világban, amiről még nem tud? Estig semmi reakció. Esetleg annyi, hogy egyesek egyszerűen letiltották minden szinten: telefon, sms, közösségi média. Mindenki, akit a telefonján bármilyen módon el akart érni, ghosztingolta. Harmadnap még nagyobb a meglepetés: az ismeretlenek is levegőnek nézték. Az utcán, buszon bárkihez hozzászólt, üres szemekkel átnéztek rajta, vagy pedig elfordultak. Hiába kérdezősködött, erősködött, hangoskodni is próbált, semmi. A boltban is csak kiszolgálták, a ...

Minden férfi tudja, hogy hiányzik – vagy hiányzott, jó esetben – egy kereke. Ő is tudta ezt, és el is ment a fogaskerékboltba, hogy vásároljon egyet. Mondja a boltosnak, hogy mit akar, mire ez: – A fogaskerék, amit vásárolni fog, az pontosan összehangolva kell működnie a fejében lévő fogaskerékkel, vagy lánccal – mert azt is elfogadott. Azaz, ha a fogaskereket, amit elvisz, összepárosítjuk a fejében lévővel, akkor annak működnie kell, mikor mozgásba hozzák. Majd folytatta: – De vigyázzon, ha kiválaszt egy fogaskereket, ami nem talál a fejében lévővel, akkor már addig nem engedjük ki az üzletből, amíg egy jó fogaskereket nem talál. Vevőnk gondolkozik egy darabig. – Fogaskerék a fejemben? Nekem nincs semmi ilyesmi. – Az nagy baj – válaszolja a boltos –, annélkül nehéz lesz elhagynia a boltot. – De azért megnézhetem a választékot? Csak hogy tudjam, miről van szó. – Igen. Addig, amíg nem választott – vagy pedig jól választott –, elhagyhatja a boltot. Vevőnk belépik a bolt raktárába. Elképe...

A Szahara közepén egy meztelen férfi a dűnék között. Egy kisebb katonai helikopter köröz fölötte, míg a férfi, árnyékot vetve a jobb tenyerével a szemének, figyeli azt, ahogy leszáll, úgy hatvan méterre tőle. Két katona, teljes felszerelésben, kiszáll a leállított helikopterből, és lehasal alája a sínek közé, az árnyékban, a férfit figyelve. A katonák fejkamerákkal vannak ellátva. A férfi egy darabig figyeli őket, majd elveszi a tenyerét a szemétől, és mozdulatlanul, teljesen nyugodtan álldogál tovább. ELSŐ KATONA: Mi van ezzel? Miért nem szalad felénk? MÁSODIK KATONA: Biztos azt hiszi, délibábot lát, ebben a hőségben. ELSŐ KATONA: Eddig teljesen összeéghetett. Mielőtt odamennénk hozzá, azonosítsuk be. Megkérdezem a központtól. (Majd rádión keresztül) Be tudod azonosítani ezt a férfit ott a dűnék között? Bekapcsoltuk a kamerákat. (Egy női hang a rádión keresztül) NŐI HANG: Egy perc… Olyan negyven százalékban, ahogy innen látni lehet, annak a terrorista csoportnak a tagja, amelyiknek a ...