A leghosztingolt

Este nézi az üzeneteket, amiket több embernek is elküldött: többen is elolvasták azokat, de nm válaszoltak rájuk, és sokan el sem olvasták.

Vette a telefont, és felhívta néhány ismerősét. Senki nem reagált.

Nem baj. Majd holnap.

Másnap sok nem változott. Egyesek elolvasták az üzeneteit, amiket tegnap még nem, de abszolút senki nem válaszolt. A telefon sem szólalt meg. Senki nem hívta vissza.

Még egyszer írt üzenetet mindenkinek. Miért nem válaszolnak? Mi történik? Megharagudtak, vagy valami egyéb történt a világban, amiről még nem tud?

Estig semmi reakció. Esetleg annyi, hogy egyesek egyszerűen letiltották minden szinten: telefon, sms, közösségi média.

Mindenki, akit a telefonján bármilyen módon el akart érni, ghosztingolta.

Harmadnap még nagyobb a meglepetés: az ismeretlenek is levegőnek nézték.

Az utcán, buszon bárkihez hozzászólt, üres szemekkel átnéztek rajta, vagy pedig elfordultak. Hiába kérdezősködött, erősködött, hangoskodni is próbált, semmi.

A boltban is csak kiszolgálták, a szemébe nem néztek, köszönését nem fogadták.

Vajon kinek vétett? Ő nem emlékszik semmi ilyesmire. De ha valami ennyire elijeszti az embereket, akkor biztos valami nagy félreértés lehet, és amiatt – ha ilyen súlyos a helyzet – börtönbe is kerülhet, nem?

Közel megy egy rendőrautóhoz, hogy tartóztassák már le, ha ilyesmivel vádolják – amiről fogalma sincs –, de a rendőrautó sietve elhajt.

A következő napokban személyesen akarja meglátogatni ismerőseit, de azok nem nyitnak ajtót, annak ellenére, hogy nyilván otthon vannak.

Pszichológushoz is elmegy. Várassák vagy három órát. Addig, amíg feladja és elmegy.

A telefonján ott az AI. Elmeséli a helyzetet, de az nem hisz neki. Tanácsot sem ad.

A következő hetekben bezakkan. Fürdőruhát és papucsot vesz, és megy is ki az utcára. Hátha így felfigyelnek rá?

Kutyába sem veszik. Azaz jön egy kutya. Megsimogatja, s az csóválja a farkát. Na. Legalább ez nem ghosztingolta le.

Gondol egyet, besétál egy forgalmas útkereszteződés közepébe, és lefekszik. Jönnek, és fordulnak meg az autók. Dudálni nem dudálnak, de nagy lesz a zűrzavar.

Egy idő után a rendőrség lezárja a környező utcákat. Elterelik a forgalmat az irányából, de vele nem foglalkoznak.

Hm. Vesz egy nagy követ, és nekidobja egy közelben lévő kirakat ablakának.

A kő nemhogy nem töri be az ablakot, hanem visszapattan, majdnem az ő fejére. Ha nem vigyáz, még kárt is okozhatna benne.

Ez már sok.

Hazament, pakolt, és – hamár kényszeres remete lett a város közepén – egy környező, elhagyott falu egyik házában beállt remetének. Csinálta azt, amit mindenkinek csinálnia kell. Azt a bizonyos Valamit.

Három év eltelte után visszatért a városba.

Útban hazafelé mindenki, akivel találkozott, mosollyal köszönt neki, szóba próbált elegyedni vele. Ő átnézett mindenkin, csak sietett haza.

A villanyt levágták, a hűtőjében minden elromlott, a víz is kifolyt belőle. A virágai is elszáradtak.

Rendet rak, kitakarít, közben jönnek az üzenetek, telefonhívások. Nem érdekli.

Ahogy takarít, és elsétál a tükör előtt, felfigyel valamire: mintha lenne két aurája. Az alsó szürke, a felső pedig zöld. Biztos rosszul lát. Állítólag a szent embereknek van aurája csak. S ő nem szent ember. Az szent.

Esteledik, nincs villany, és mégis lát. Az aurája világít. A sötétben odaáll a tükör elé, és csodálkozik. Lev vetkőzik meztelenre, nem-e a ruhái foszforeszkálnak? De nem. Ő világít, mint valami sejtelmes neonplakát.

Lefekszik és veszi a telefont.

Oh, bosszú, édes bosszú! Öntelt vigyorral olvasgatja az üzeneteket, és nem válaszol. Van, akit le is tilt mindenhonnan. Öntelt vigyorral az arcán alszik el.

Másnap megy, hogy rendezze a villanyt, és vásároljon valamiket.

Mindenki szóba próbál állni vele, feltartják a kasszánál. Átnéz rajtuk, nem figyel, nézi a földet. Magában vigyorog, kárörvend, miközben telefonja is egyfolytában cseng, kapja az üzeneteket.

Este ismét elővette a telefont, és olvasgatta az üzeneteit. Az egyik válaszolatlan üzenet – TS-től jött – így szólt:

– Szia, úgy érzem, mintha hirtelen abbahagytad volna, hogy beszélj vagy válaszolj nekem. Nagyon sokat jelent számomra, hogy egyszer találjak valakit, akivel együtt lehetek. Ezért most minden őszinteségre és segítségre szükségem van, amit csak kaphatok. Ígérem, nem fogok megsértődni vagy védekezni, csak őszinte visszajelzésre van szükségem, ahelyett hogy folyton találgatnom kelljen. Lenne benned annyi, hogy elmondd az igazat, miért hagytad abba a kommunikációt velem?

Gondolkodott egy darabig, majd mindenkit leszedett a tiltólistáról, és válaszolni kezdett.